A templomról

A templom alapkőletétele 1934. június 4-én volt.  A terveket Krausze Tivadar építész készítette el, aki a századfordulón a neves építész ifj. Rimanóczy Kálmán munkatársa volt. A templom építését Papp Ferenc és Morgos József vezették.

Az elkészült templomot Fiedler István püspök szentelte fel 1935. december 8-án a Csodásérmű Boldogasszony tiszteletére, ezzel a titulussal egyedüli az országban és a Kárpát-medencében, mint plébániatemplom.

A templom stílusa a kor szokása szerint a történetieskedő formákat követte, túlsúlyban neoromán elemekkel, főhomlokzata az udvar felé néz, bal oldalával egybeépítve a rendházzal. Az egész homlokzatot a három torony uralja, a középső torony emelkedik ki magasságában. A négyzetes alapú tornyok felső harmaduktól nyolcszögűvé alakulnak. Toronysisakjuk gúla alakú. A nagytorony koronázó párkányai a falak tengelyében hegyesszögben kicsúcsosodnak, mintegy emlékeztetve a román korban gyakori csürlős megoldású toronysisakokra. A szabadon maradt mellékhomlokzat egyszerű, függőleges pilaszterek tagolják.

A templombelső igen egyszerű. Mind a hajót, mind a jóval keskenyebb és alacsonyabb szentélyt dongaboltozat fedi. A szentély főoltárának szoborfülkéjében a Szeplőtelen Szűz szobra áll, Münchenben készült 1933-ban, az oltárkőben Szent Auctusz vértanú ereklyéje van.

A mellékoltárnál található az a szentségtartó, ami az egykori kápolnában volt.

A templom jellegzetessége, hogy csak szobrok vannak benne. A színes ólmozott üvegablakokat a budapesti Palka cég készítette 1931-ben.

A szentély alatt található Zelinka János nagyváradi apátkanonok sírja, aki a templom megépítését nagy összeggel támogatta.

A templom orgonája 19. század végéről való romantikus stílusú orgona, amit 1991-ben hoztak ide Németországból.

A fából faragott keresztúti stációk 2018-ban készültek el, és egy felvidéki szlovák fafaragó kezének munkáját dicsérik.