A plébánia története
A Nagyváradot átszelő Sebes-Körös folyó jobb partján, a város délnyugati részén, a XX. század első évtizedében, még szántóföld, kavicsbánya és külvárosi apró házak álltak.
Franciaországban a XVII. században, Páli Szent Vince (1581-1660) áldozópap, a lazaristák alapítója, Marillac Szent Lujzával együtt megszervezte a Vincés Nővérek (Szeretet Leányai) társulatát. A Vincés Nővérek 1878-ban érkeztek Váradra Nogáll János (1820-1899) kanonok, majd püspök meghívására, ők kezdték el látogatni, élelemmel segíteni és tanítani, a városnak ezen a szélén lévő szegény külvárosi negyedet, az itt lakó gyermekeket. A nővérek nevezték el ezt a városrészt Labouré Szent Katalinról, a Csodásérem látnokáról.
Labouré Szent Katalin (1806-1876) vincés nővérnek 1830-ban a párizsi rendházban megjelent a Szűzanya, aki egy érem tervét mutatta meg és kérte annak megalkotását, nagy kegyelmet ígérve az érem viselőinek. Az érem el is készült, és a sok imameghallgatás miatt az emberek „csodás” éremnek nevezték.
1894-ben XIII. Leó pápa bevezette a Szeplőtelen Szűz Mária Csodásérmének ünnepnapját november 27-re.
Fiedler István (1871-1957) az egyesített Szatmár-nagyváradi egyházmegye püspöke 1928-ban kezdeményezte hogy a Nagyvárad-Őssi templom mellett, építsenek templomot a Szent Katalin-telepen, a Csodásérmű Szűzanya tiszteletére, ugyanis Vincés Nővérek már elkezdték itt a pasztorációt egy kis szükségkápolnában. A püspök terve 1933-ban kezdett valósággá válni, amikor az építéshez a pénzalapok megteremtődtek. Nagy szerepe volt a templom és a rendház építésében Héreghy I. Nárcissza vincés nővérnek, aki valósággal „összekoldulta a templomot” (a templomban márványtábla őrzi emlékét) és Zelinka János nagyváradi apátkanonok, pápai prelátusnak (1928-ban volt a gyémántmiséje), aki egész vagyonát a templomra hagyta, és akit a templom szentélye alá temettek el.
1933-ban volt a templom alapkövének letétele, az építkezés pedig 1935-ben fejeződött be, ami a világgazdasági válság után igazán nagy teljesítmény volt.
1940-ben érkeznek a lazarista szerzetesek a Katalin-telepre, ahol addigra már a Vincés Nővérek komoly szociális és pasztorális munkát végeztek. Franciaországban Páli Szent Vince áldozópap alapítja meg 1617-ben a Misszióstársaságot is, (Congregatio Missionis – CM), más nevükön a lazaristákat, akik első rendházukról, a párizsi Szent Lázár házról kapták a lazarista nevet. Magyarországon először 1762-ben jelennek meg a lazaristák. Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1851-ben jönnek létre a lazarista rendházak.
Az önálló magyar lazarista tartomány 1926-ban alakult meg, ahonnan 1940 novemberében a lazarista szerzetesek megérkeznek a Szent Katalin-telepre és letelepednek az ottani rendházba, amit a Vincés Nővérek átadtak nekik. Az első házfőnök Szedenik Nándor CM (1899-1983) volt. Több lazarista szerzetes is tevékenykedett Nagyváradon, a nagyváradi, valamint az erdélyi egyházmegyében is.
1981. október 1-től lett a Katalin-telep önálló plébánia, ugyanis addig a Székesegyház területéhez tartozott. Első plébánosa Tyukos József CM (1915-1991) volt. Dusik Tibor CM (1925-2000) az utolsó lazarista plébános volt 1997-ig, amikor Budapesten megválasztották magyar lazarista tartományfőnöknek. Nem volt már lazarista utánpótlás, így a nagyváradi püspökség vette át a plébániát, amelyen közel 20 éven át egyházmegyés papok szolgáltak: Popa Péter, Egeli József, aki 16 évig volt a Katalin-telep plébánosa. 2015-ben a lazaristák Magyar Tartomány úgy döntött, hogy a rend visszatér a Katalin-telepre, ami 2016-ban meg is történt, Böcskei László nagyváradi megyéspüspök egyetértésével.
A nagyváradi főpásztor 2016. augusztus 1-től kinevezte Barta Szabolcs CM atyát plébánosnak a Szent Katalin-telepre, valamint a plébániához tartozó fília, Biharszentjános ellátására. Vass Csaba CM atya szintén 2016. augusztus 1-től segédlelkészként szolgált a plébánián.
2017-ben a rend központi vezetése Barta Szabolcs CM atyát a Magyar Tartomány tartományfőnökévé nevezte ki, így vissza kellett térnie a budapesti Központi Házba. 2017. augusztus 1-től Vass Csaba CM látja el a plébánosi szolgálatot, ugyanakkor Szőke Sándor CM segédlelkészként szolgál a plébánián.
